Harmincadik táncvigalom – sokan és kiváló hangulatban

A teremdíszítésen sokan jelentek meg (28), sok báli résztvevőre számítottam. Így is volt, a résztvevők száma meghaladta a nyolcvanat. Különösen örültem annak, hogy már negyed nyolckor is elegen jöttünk össze a táncoláshoz. Egy kis tánctanulás, majd egy szüreti körtáncsokor nyitotta meg 30. bálunkat. A Jagermarsch és a Country egyveleg már a büfében levők egy részét is becsalogatta. A viszonylag nagy létszámnak köszönhetően, a Spanyolkeringő, Vogelsteller, Zigeunerpolka, Esküvői keringő összeállítás már a lovagi ceremónia előtt megvalósulhatott (nem kellett a táncrend szünetébe tenni). A lovagi ceremónia keretében ezúttal Tamás Pétert üthette lovaggá a nagymester. Új ceremóniamestert is avathattunk Pintér Anita személyében. A videó-kép a polonaise-ből mutat egy részletet. Bálunkat Marika néni (sokszoros védnök) is megtisztelte jelenlétével és táncolásával.

A ceremónia triószámaiban (Trio Mixer, Triolett, Trojka) sok új klubtag vett részt, éppen olyan lelkesedéssel, mint a régi tagok. A szép és izléses ruhák jól érvényesültek ebben a színes forgatagban. Felvételeim alapján megállapítható, hogy a régi tagok bátorították és terelgették az újakat. A triók után az Elemek tánca jelentette a ceremónia zárását. Valószínűleg több triószámra (pl. Texasi skótos) is lett volna igény, de az idő múlása nem engedélyezett többet.

A táncrend alatt az E kamara teljesen megtelt. A létszám (a büfében levőkkel együtt) meghaladta a nyolcvanat. A táncrend hangulatát kis zenekarunk játéka és az Almásy-Bartl házaspár éneke tovább emelte. Ezúttal 15 számot játszottak, óriási sikerrel. Örvendetes, hogy a csárdáscsokornak ismét nagy sikere volt. Kár, hogy az önfeledten keringőző párokat nem láthatták azok az újságírók, akik szerint a táncrend és benne a sok keringő a mai embert egyáltalán nem érdekli. Zenekarunk főleg a harmincas évek filmzenéiből (Eisemann Mihály és Márkus Alfréd dalaiból) válogatott. Almásyné Bartl Katalin énekét már korábbi báljainkon is megcsodálhattuk. Csodálatunkat András éneke tovább növelte. Remélem, hogy családi kettősök a következő bálokon is lesznek. A polkák helyett most egy foxtrott és egy slow fox szerepelt az összeállításban, a táncolók ettől sem ijedtek meg.

A hagyományos gyertyafény-keringő (gyertyával) zárta a táncrend programját. Zenekarunk nem először játszotta ezt a számot. Mindig kitűnően, most talán ennél is jobban.

A táncrend első szünetében a Scola Regina (főleg táncosokból álló) kórus énekelt, Rostetterné Nagy Rita vezetésével. A kórus vezetője már harmadszor vállalta el a védnöki szerepet is. Eljött annak ellenére, hogy néhány órával a bál előtt lett harmadszor is nagymama. Köszönjük. A táncrend második szünetében viszonylag új triókat (Spinnradl, Studentenpolka, Münchener Polka) járhattunk.

A Carolans Welcome barokk körtáncnál csak két körben fértünk el. Végre, ezt is (újra) megértem! Bárcsak a csütörtöki táncesteken is kialakulnának a kétkörös körtáncok! A zenés játékot Linczmajer Éva vezette, a tőle megszokott vidámsággal és rutinnal. A jó zenére nemcsak játszhattak a részvevők (a játékos kedvűek), hanem játékon kívül is táncolhattak (a kevésbé játékos kedvűek). A rendkívül igényes zenei összeállítás főleg latin táncokat (szamba, rumba, csacsacsa stb.) és rockot tartalmazott.

A tombolahúzást a szokásos zsidó körtánccsokor (Mayim, mayim, Hava nagila) előzte meg, majd Ondró Tamás egy moldvai csokorral lepte meg a társaságot. Jóllehet a hangulat még fokozódott, de a résztvevők fáradtsága is. Nem maradt el a mindig lelkesítő Tennessie Wig Walk és az utóbbi táncesteken sikeres Alabama Jubelee sem. A La Chapelloise, Oh, Susanna után már nem láttam értelmét a Virginia Reel-nek. Hirtelen nagyon megfogyatkoztunk fél kettő felé. A Zorbát már csak tizenöten táncolták. Így a bál szokatlanul ért véget: Letkis, Kacsatánc és Gyertyafény-keringő nélkül.

Bálok plakátjain gyakran olvasható: tánc kifulladásig. Nálunk a kifulladás ideje rendszerint már kettőkor eljön. Nem csoda, hiszen szinte megszakítás nélkül táncolunk. Ez a főprogram (nem vesz el sok időt a vacsora és a sok bemutató). A díszek leszedése és dobozolása után, negyed háromkor léptünk ki az E épületből. A kimagaslóan jó báli hangulatnak szerintem két fontos feltétele van. Az egyik a szép (de egyszerű) báli öltözet. Ez a feltétel maximálisan teljesült. A másik feltétel a minimális létszám (60-70). A minimális létszámot túlléptük (80-90), ráadásul tartósan. Pozitívum, hogy már fél nyolckor is elég sokan voltunk. Mindent egybevetve, úgy gondolom, hogy a legjobb őszi táncvigalmak közé sorolható a mostani. Kérdés: az elmúlt 10 évben volt-e egyáltalán rossz őszi táncvigalom?

Miután a báli videófelvételt már négyszer megnéztem, határozottan állíthatom, igen jól sikerült táncvigalomat hagytak ki azok, akik csütörtökön vagy pénteken hazautaztak. A csütörtöki táncestekre járó régi tagok egy része is rendszeresen elmulasztja a bálokat. Ha megnéznék e felvételt, bizonyára eljönnének a következő bálra. (Általában nem nézik meg, mert nem érnek rá.)

Következő bálunkat 2008. február 1-jére tervezzük (igen rövid a farsang). Ez lesz a 31. bálunk. A klubtagok egyike (már harmadéves) mondta nekem egyszer: Olyanok a táncestek, amiről mindig álmodtam. Remélem e táncvigalom után sokan vélekednek ugyanígy. Azért, hogy ez az álom újra és újra valóra váljék, kis zenekarunk (András, Orsolya, László és Márk) pontos és szép játékára, valamint Katalin és András éneklésére is szükség lesz.

Timár Lajos
2007. október 19.

Bál (előzó lap eleje)