40. táncvigalom – nagy létszámmal, kiváló hangulatban, palotás-meglepetéssel

A csütörtöki díszítésen csak tizenheten jelentek meg, ezért közepes létszámú bálra számítottam. Kellemesen csalódtam. A létszám fél kilenc és egy óra között a nyolcvanat is meghaladta. Egymás után érkeztek a jelmezek is. Volt közöttük bohóc (nem is ismertem fel), ördög, Lúdas Matyi. Egymás után érkeztek a gyönyörű ruhás hölgyek. (Palotást szoktak ilyen öltözékben táncolni. Lehet, hogy csak jelmez?) Már fél nyolckor elég nagy körben tudtunk táncolni. Főleg az új klubtagok töltötték meg a kört. Mivel teljesen újak is érkeztek, minden táncot tanítottam is. Néhány triót is előrehoztam, hogy a lovagi ceremónia idején a teljesen újak is beállhassanak.

A polonaise-es bevonulás kb. 70 résztvevővel indult. A Nagymester Kerkó Lászlót és Eszes Tamást ütötte táncos lovaggá. Őket már az előző bálon is lovaggá üthette volna, de a biztonság kedvéért későbbi időpontra halasztotta az ütést (legyen a 40. bálon is ceremónia). Az első lovagias cselekedetként minden eddigi lovag és későbbi lovagjelölt egyszerre két hölgyet kérhetett fel. A triók megalapozták a bál végéig tartó kiváló hangulatot. A triók előtt azonban egy nagy meglepetésben volt részünk. Hat pár palotást táncolt. Titokban tanulták meg, senki sem tudott róla, én sem. (Mivel én a meglepetéstől elfelejtettem fényképezni, másoktól várom a fényképfelvételt.) A média (az egyetemi is) ismét lemaradt valamiről.

A Trio Mixert a Triolett majd a Texasi Skótos, a Studentenpolka és Spinnradl zárta le a ceremóniát. Mivel ezek közül néhányat a bál elején már gyakoroltunk, a teljesen új bálozók is bátran csatlakoztak az egész termet elfoglaló triókhoz. A meglehetősen nehéz Spinnradl-t az egészen új táncosok is gyorsan elsajátították.
A társaság jelentős része egyre inkább lendületbe jött. Senkin sem látszott a fáradtság. Ekkor azt gondoltam, hogy a lendület kettőig is kitart. Fél órát tévedtem. A lovagi ceremónia után hamarosan elkezdődhetett a táncrend. A negyvenedik, ha nem számítjuk a 400. est táncrendjét. Ha az újságírókat és a TV műsorszerkesztőket érdekelné, megállapíthatnák, hogy a fiatalok és lélekben fiatalok ma is szívesen keringőznek angolkeringőznek, polkáznak és csárdásoznak.


Két táncszünetet tartottunk. Az egyikben Kreschka Ágnes, Szántai Péter és Almásyné Bartl Katalin énekelt. A Jagermarsch, a Fenyegető polka, a Meghajlós polka és az Esküvői keringő táncrenden belüli beiktatása ezúttal is bevált. Gyertyafény-keringő (égő gyertyákkal) ezúttal is a bál egyik fénypontja volt.

A táncrend ugyanúgy működött, mint az első bálunkon, 13 évvel ezelőtt. Védnökünk, egy budapesti táncpedagógus (Marika néni vendége) igen nagyra értékelte bálunkat. Kiemelte, hogy ilyen szerkezetű bálban még sohasem volt. Érdemes lenne máshol is elterjeszteni. Ha veszprémi lenne, gyakran ellátogatna klubunkba. Különösen a palotás és az ahhoz kapcsolódó öntevékeny kezdeményezés tetszett neki. Nem érti, hogy a helyi médiának miért nem kell az, ami itt 14. éve zajlik.

Családi körben mindig ilyen szerkezetű és hangulatú bálról álmodtam. 1998-ban végre megvalósult ez az álom. Első táncvigalmunkon közel százan jelentek meg. Jelenleg negyvenediknél tartunk. A létszám most is megközelítette a kilencvenet. Lehet, hogy még sem álmodtam?

A bálnak négy gyerekrésztvevője volt. Két gyermek ún. klubházasságból származik. Örvendetes, hogy ismét sok elsőbálozó jelent meg, olyanok is, akik eddig táncesten sem vettek részt. Arcukon látszott az önfeledt derű. Biztos vagyok benne, hogy néhányan táncestjeinket is látogatni fogják.

Ne feledkezzem meg a zenés játékról sem! Nemcsak azért, mert ilyenkor szoktam kicsit pihenni. Elsősorban azért, mert Linczmajer Éva közel egy évtizede szólítja játékos táncolásra a táncban már elfáradt résztvevőket. Határozott és vidám egyénisége szinte vonzza a játékra jelentkezőket. Izgalmas és nem könnyű feladat az övé, hiszen fél egy felé már sokan elfáradnak. A harminc-negyven perces program zenei anyaga főleg olyan táncokat tartalmaz, ami a táncrendben nem fordul elő (pl. latin táncok).

A tombolahúzás előtt körtáncokkal ezúttal is sikerült a társaság jelentős részét egy körbe terelni. A főnyeremény most is a klub eddig táncolt táncainak CD-i (7 db) volt. A szerencse egy egy régi lovagnak kedvezett. A körtáncok a húzás után is folytatódtak, majd népszerű párosok következtek (Tennessie Wig Walk, Teton Mountain Stomp, La Chapelloise stb.) (A kiváló báli technika, a megfelelő hangosítás Triebl László és Almásy András érdeme. Ez nem magától van.)


A régi klubtagok lelkesedéséről sem szabad megfeledkezni. Báljainkra azok is visszajárnak, akik nem is Veszprémben dolgoznak.

40. bálunkat hagyományosan, azaz a Letkis-szel és a Kacsatánccal zártuk. A záró gyertyafény-keringőre már csak öt pár maradt. Egy óra harminckor ért véget a 40. táncvigalom. Kicsit korábban, mint tíz óra után sejtettem. A nagy létszám egy óra után hirtelen feleződött, majd tovább csökkent. Jó lenne, ha egyetlen bálozóknak sem kellene a szombati napra (programra) gondolnia. Inkább gondoljanak következő bálunkra, ami május 13-án lesz.

Etler László fotói közül néhányat mellékelek. Valamennyi kifejezi a jó hangulatot (a Jóhangulat Klub elnevezés ma még találóbb, mint az első években). Ay utolsó 4 kép ? Balázs fotói.

Timár Lajos
2011. március 6.

Újdonságok (előzó lap eleje)