Keringő

Bajorország és Felső-Ausztria vidéki területein már az 1700-as években megjelent a keringő Dreher, Ländler, Langaus stb. néven. Voltak, aki a szerelem jelképének tartották ezt a vidám néptáncot, mások a paraszt magvető mozdulataiból származtatták. Később a városokba is bevonult és a királyi udvarból is kiszorította az addig divatos menüettet. Igazi hódító útjára azonban csak az 1800-as években indult. Megjelenik a keringő Beethoven műveiben (pl. Mödlingi táncok) és Schubert munkásságában (pl. Valse Sentimentals) is.

Carl Maria Weber „Felhívás keringőre” című műve forradalmasította az keringővel szemben támasztott követelményeket. Az ún. nagy szabású keringőben van egy bevezetô rész, amiben „szerelmes férfihang búg és édes asszonyi szólam válaszol”. Ez a felkérés ideje. Utána következik a fô rész: „tánc a mámorig”. Végül a hölgyet illik visszakísérni a helyére. Erre való a befejezô rész. A Felhívás keringőre mintául szolgált Joseph Lannernek, aki már ilyen felépítésű valcerokat komponált (pl. Schönbrunniak). Lanner zenekarából vált ki id.Johann Strauss, akinek muzsikája gyorsan meghódította az egész világot.

Az igazi hódító azonban Johann nevű fia, akinek keringői és polkái még a Jó Hangulat Klub táncosainak szívébe is belopódzott. A Strauss-korszak hatással volt olyan nagy zeneszerzôkre mint Liszt, Brahms és Verdi. Klubunk első farsangi bálján saját zenekarunk elsőként a Faust-keringőt játszotta, az ezt követő tavaszi bálon pedig egy Schubert keringővel lepett meg bennünket. (Összesen öt bálon játszott, Tax Zoltán vezetésével, saját klubzenekarunk keringőket, polkákat, tangókat és angolkeringőket.) 2002-ben egy új zenekar alakult, Almásy András vezetésével. Báljainkon már a táncrendben is részt vesznek, bécsi és angolkeringőkkel.

Mai bálokban általában csak bemutatják e tánc szépségeit. A nyitótánc után esetleg egyszer hangzik fel igazi valcer. Ezen a szokáson mi változtattunk. Táncestjeinken és báljainkon sok keringő szól egészen a „mámorig”. Miért? Egy angol zenetudós (Wilson) a Description of the Correct Method of Walzing című munkájában többek között megállapítja: „A keringő a test egészsége s a szellem ifjúsága”. Fogadjuk el ezt az érvet!

Tempó: 60 ütem percenként.

Ütem: háromnegyedes

Ritmus Minden lépés egyforma (1 negyed), de az első negyed hangsúlyos (enyhe térdhajtással).

Tartás

• a párok közelebb vannak egymáshoz, a táncos bal keze nyújtottabb, mint a többi táncnál (klasszikus)
• a fiú keze a lány csípőjén, a lány keze a fiú vállán (népies, pl. német keringôk)

Lépések

• Alaplépés (sasszé, váltólépés):
  1. ütem (tá-tá-tá):
  Jobb láb elôre lép (először sarokra), bal lábat mellé tesszük (jobb lábunk kissé emelkedik), majd a jobb lábra helyezzük a testsúlyt
  2. ütem (tá-tá-tá): Bal láb hátra lép (először lábujjra), jobb lábat mellé tesszük (bal lábunk kissé emelkedik), majd a bal lábra helyezzük a testsúlyt
• Forgás
  negyed vagy félfordulatok ütemenként
• Pihentető lépés
  Jobb lábbal, majd bal lábbal lépünk úgy, hogy egy-egy lépés egy-egy ütemnek feleljen meg.

A tánc menete

alaplépések, forgások és pihentető lépések kombinációja

Táncaink – rendszerezve (folytatás)