A Jó Hangulat Klub története (első rész)

Kinek szól ez az írás?

Egyszer egy riportert játszó alapítótag megkérdezte tőlem, hogy honnan származik a népek táncai klub létrehozásának az ötlete. Akkor – riporalanyhoz illően – meglehetősen röviden válaszoltam a kérdésre. Írásos válaszom lényegesen hosszabb. Elsősorban azoknak ajánlom bátorításul, akik szeretnének hasonló klubot létrehozni saját, otthoni közösségükben is.

Az évről évre bővülő történet arra is példa lehet, hogy anyagi támogatás nélkül is működhet egy ilyen klub, ha termet ad az az intézmény, amely felismeri e táncos szórakozás értékeit. Egy egyszerű tornaterem vagy nagyobb méretű tanterem alkalmas hely a táncolásra. Tornaterem minden egyetemen, főiskolán és középiskolában van. Csupán azt kell eldönteni, hogy az intézményben tanulók (dolgozók) számára rendszeresen tartott népek táncai estek érnek-e annyit, mint a terem időnkénti bérbeadása idegeneknek. Remélem, hogy ez az írás segít a helyes döntésben.

Régmúlt

1970. október elejétől 1971. október végéig egy müncheni egyetemen tanultam DAAD ösztöndíjasként. Munkahelyi szobatársam, aki ma is jó barátom, már az első héten elvitt egy „népek táncai” klubba. Azóta is hálás vagyok neki ezért a nagy tettért. Miért nagy a tett? Müncheni barátom ugyanis nem szeretett táncolni, de felismerte bennem a szunnyadó táncos kedvet. A klub táncai (Mexikói keringő, Just Because, Tarantella, Virginia Reel, Hava Nagila stb.) annyira megtetszettek, hogy nem hagytam ki egyetlen pénteki táncestet sem.

Nem mondhatom, hogy valamennyi táncban részt vettem. Inkább csak aktív nézője voltam a táncesteknek. Talán még a táncoknál is jobban megfogott az a baráti és segítőkész légkör, ami az első pillanattól kezdve körülvett. Szelíden hívtak egy-egy sokpáros táncba. Ha nem engedelmeskedtem, nem erőltették, ha elfogadtam a meghívást türelmesen terelgettek a megfelelő irányba. Soha sem mondták: „Még ezt sem tudod?”

A fél héttől fél tízig tartó táncesteket végig a jó hangulat jellemezte, fontosabb volt a közösségi szellem ápolása, mint a tánctudás fejlesztése. Akkor én még nem is sejtettem, hogy mindaz, amit hétről hétre átélek, a világ hasonló klubjaiban sincs másképpen. Akkor még nem tudatosult bennem, hogy ezek a klubok egy sajátos műfajt képviselnek: a „népek táncai” (International Folk Dance, IFD) műfaját. A környezet füst- és alkoholmentes, a megtanult táncokkal nem lépnek fel, nem versenyeznek.

Hazatérésem után nagyon hiányoztak a „Volkstanzabend”-ek. Valami bölcs előrelátással az utolsó hetekben magnófelvételeket készítettem kedvenc táncaimról. A felvételek kezdetleges technikával készültek: mikrofonon keresztül. A harminc éves felvételek ma is megvannak (Mexikói keringő, Hava Nagila, Jagermarsch, Just Because, Tarantella, Virginia Reel).

1972-tól l973 végéig régi munkahelyemen (MÁFKI) sikerült egy kis klubot létrehozni. A pénteki rendezvények állandó részeként megvalósulhatott a népek táncai műfaj is. Tíz-tizenkettő lehetett a létszáma annak a kis csapatnak, amely hajlandó volt megismerkedni ezzel az új műfajjal. Gyorsan megtanulták a Mexikói keringőt, a Just Because-t és a skót hatpárost (Virginia Reel). Úgy emlékszem, még egy délszláv kóló is szerepelt a táncprogramunkban. Ezzel azonban a készlet ki is merült.

1974-ben a csapat szétesett, elsősorban házasságok következményeként. Az egyik házasságban én is részt vettem. Elmondhatom, hogy a Just Because és a Virginia Reel hozott össze feleségemmel. E házasságból született Veronika, akinek igen nagy szerepe volt a Jó Hangulat Klub létrehozásában. De ne vágjunk a dolgok elébe!

Közelmúlt

Huszonhárom évig csak szép emlékként éltek bennem az egykori élmények. 1994-ben tettem egy kísérletet a felélesztésre. Az egyetemi napokra készülő hallgatóknak ajánlottam a skót hatpáros bemutatását az esti műsor keretében. Elkérték a kazettát és a tánc leírását. Kicsit később vissza is adták, hogy túlságosan nehéz.

1997. tavaszán a személyi osztály vezetője (Gyimesi József) által indított, „Ezt sem tanítjuk a Veszprémi Egyetemen” című sorozat első előadója voltam. A jelenlevőknek lejátszottam a Mexikói keringőt és egy körtáncot. Sikerült rávenni őket, hogy be is álljanak.

Az előadás után két környezetmérnök hallgató (Lakner Gábor és Kovács Péter) javasolta, hogy kísérletképpen hirdessünk meg egy táncestet. Veronika is lelkesedett az ötletért. Emlékeim alapján rögtön hozzá is látott néhány müncheni tánc koreográfiájának felélesztéséhez.

Megjelentek az első plakátok. 1997. május 12-én 19 órakor az E kamarában Veronika lányommal izgatottan vártuk az első érdeklődőket. Néhány perccel 7 óra után már kb. negyvenen voltunk. A müncheni felvételek sikert arattak. Az est után körülfogtak a résztvevők, és kérték, hogy szeptembertől rendszeresen találkozzunk.

Az első néhány szeptemberi táncest bizonyította, hogy erre a műfajra (népek táncai) van igény az egyetemen. Az E kamara kéthetenként teljesen megtelt vidám táncosokkal. A képen látható tarantellának különösen nagy sikere volt. A hangulat annak ellenére jó volt, hogy klubunknak akkor még nem adtunk nevet.

Az első két év

Az első félév hét táncestje meggyőzött arról, hogy az IFD műfaj Magyarországon is életképes. Ugyanakkor aggódtam is, mi lesz, ha a Münchenből hozott 15 számot megtanuljuk? Honnan veszünk újakat? Ennyi koreográfia fél évre biztosan elég. Mi lesz a következő félévben?

Amíg ezen töprengtünk, a klubtagok kezdeményezték, hogy rendezzünk magunknak olyan bált, amiben a sok keringő mellett a tanult körtáncok és partnercserés táncok is szerepelnek. Veronika ötletére felélesztettük a táncrendet is, amely már első bálon jól működött. Az első bált még nyolc követte. Tax Zoltán által szervezett vonószenekar tovább emelte a bálok hangulatát (kár, hogy most már nem játszanak).

A táncesteket kezdetben kéthetente tartottuk. Ennek fő oka az volt, hogy a müncheni koreográfiákat használható, tanítható formába kellett hozni. Ebben a munkában nélkülözhetetlennek bizonyult Veronika, aki az emlékeimben hiányosan élő koreográfiákat ki is egészítette (pl. tarantella).

Amikor már éppen aktuálissá vált a koreográfiakészlet bővítése, egy aktív klubtag (Bertalanffy Tibor) hozott egy NDK-ból származó lemezt, amely 13 új táncot tartalmazott, azok leírásával együtt. Így nem kellett tovább aggódni, mi lesz, ha az eddigi készlet kimerül.

Nemsokkal később egy kevésbé aktív klubtag (Glatz Henrietta) egy népek táncai kazettával ajándékozott meg és néhány leírást is mellékelt hozzá. A klub első két évében egyáltalán nem kellett attól tartani, hogyan tovább. A felsorolt forrásokon kívül néhány klubtag saját gyűjtésével (pl. ír táncházból, görög táncházból) is hozzájárult a kiapadhatatlan készlet bővítéséhez.

A harmadik és negyedik év

1999. nyarán sokat barangoltam az inernet-en. Több IFD klub honlapjára bukkantam, amelyek megerősítettek abban, hogy a Jó Hangulat Klub jó úton jár. A barangolás során sok táncleírást is találtam. A legnagyobb eredmény azonban a Fidula Kiadó Mitmachtänze című CD-je volt, táncleírásokkal. Augusztusban meg is rendeltem. Ezek a számok képezték a harmadik év sikerszámainak egy részét (Szicíliai kör, Carolan's Welcome, Trio Mixer, Triolett stb.).

A felvétel a negyedik évben készült, az egyik kedvelt triószám (Trio Mixer) „hölgyhalászó” jelenetét mutatja be. Az integető úr éppen következő bal oldali partnerét keresi, aki a belső körben kissé eltévedt. A triók alkalmasak arra, hogy úrhiány esetén se maradjanak ülve hölgyek.

A 2000. év őszi időszakának legnagyobb „vívmánya” az, hogy nem csak hallgatók élvezik a klub jó hangulatát, hanem egyetemi és más munkahelyen dolgozók is. Talán ez az oka annak, hogy 2001. januárjában – a vizsgaidőszak ellenére – kb. kétszer annyian voltunk (40), mint az előző év hasonló időszakában. 11. bálunkon ugyanolyan sikere volt a táncrendnek, mint az elsőn. A lovagi ceremónia bevezető polonaise-e már kinőtte az E kamarát.

Május 12-én Kolozsváron tartottunk (Veronika és én) kihelyezett klubestet, igen nagy sikerrel. Véletlenül éppen akkor töltötte be a Jó Hangulat Klub negyedik életévét. A kolozsvári csapat (40–50 fő) az ottani egyetemi lelkészség (KEL) szervezésében jött össze.

A 2000/2001. tanév júniusi vizsgaidőszakában tartott táncesteken sokkal többen vettek részt mint az előző években. Talán kezdik felismerni, hogy a vizsgára való felkészülést segítik a körtáncok és a párcserés táncok. A képen látható körtánchoz két kört kellett alkotni azért, hogy elférjünk.

2001. szeptemberében tartottuk 100. táncos összejövetelünket. 1997. május 12-én egy ilyen sorozatot még el sem tudtam képzelni. 2001. október 12-én már 12. bálunkat rendezhettük.

A jó hangulat fenntartásában és fokozásában jelentős szerepet játszanak a klub legújabb tagjai, valamint néhány „3-4 éves” lelkes alapítótag. Hiányozni fognak, ha befejezik egyetemi tanulmányaikat.

Második rész

Fő jellemzők