Előző fejezet
Rágógumi. A rágógumi egészséges tápláléka fognak, de nem a lábnak, pontosabban a másik lábának. A nagy vágta (pl. polka) közben kihulló gumi úgy rátapadhat társunk lábbelijére, hogy nehezen tud megszabadulni tőle. Ráadásul a táncban is akadályozza. Ez a fizikai oka annak, miért ne lépjünk táncterembe rágógumit rágva. A másik ok: esztétikai. Tele szájjal beszélgetni nem illik. Képzeljük el: hogyan néz ki egy szépen felöltözött és jómodorú hölgy vagy úr, miközben gumit rágva beszélget és időnként „kérődzik”? Ha nem tudjuk elképzelni: nézzünk a tükörbe!
Ha valakit meggyőztek a felsorolt érvek, lehetôleg ne úgy szabaduljon meg e nyúlós és ragadós tápláléktól, hogy azt észrevétlenül egy szék támlájára ragasztja, mondjuk, egy tánc idejére!
Mobiltelefon. Nagyon hasznos jószág, hiszen bármikor, bárkivel közölhetjük mindazt, ami nem tűri a halasztást. Természetesnek tűnik, hogy egy hangversenyen nem veszünk elő levélpapírt, hogy levelet írjunk szeretett (üzleti) partnerünknek. Ráérünk arra a hangverseny után is. Ha társaságba megyünk, arra a rövid időre kikapcsoljuk vállalkozásunk problémáit, mert nem akarjuk zavarni vendéglátóinkat.
Nem tudom megérteni, miért kivétel a mobiltelefon? Miért kell annak megszólalnia autóbuszon, egyetemi órán, színházi előadáson? Feledékenyek vagyunk, azaz elfelejtjük kikapcsolni? Használjuk fel feledékenységünket arra, hogy felejtsük otthon ezt a legújabb „tamagocsit”, ha színházba vagy bálba megyünk! Végül vegyük figyelembe a Jó Hangulat Klub érvét is! A Carolan's Welcome zenéjére sokkal jobban lehet táncolni, mint a mobiltelefonok hívódallamaira!
Udvarlás, széptevés. Illik-e ma udvarolni? Illik, de nem szokás. Sajnos, teljesen kiment a divatból. Mit is jelent az udvarlás? Régen a fiú a lányos ház udvarába járt találkozni kedvesével. A házba csak akkor mehetett be, ha a dolog komolyra fordult. Ilyenkor „ottfelejtette” a szűrét. Később visszament érte. Ha a legény tetszett a lánynak és a szülőknek, akkor a szűrt ugyanott találta. Ha nem tetszett, akkor a szűrt kiakasztották a kapufélfára, azaz kitették a szűrét (senki sem lopta el).
Természetesen ma már nincs mindenhol találkára alkalmas udvar, de vannak találkahelyek. A legények szűrt már nem hordanak, de a tetszést vagy nemtetszést szűr nélkül is lehet jelezni. A lányok jelentős része ma is örülne, ha a fiú időnként szépeket mondana neki és nem törne ajtóstul a házba. Eleinte megbeszélt helyen és időben találkoznának. Ezek az ún. légyottok kezdetben csak heti egy-két alkalmat jelentenének. A légyott főnévként már elvesztette a jelentését, külön írjuk és parancsoló módban használjuk.
Saját tapasztalatból származó meggyőződésem, hogy sokkal szebb lehet minden szerelem, ha betartjuk a régi szabályokat. Ezek közül az egyik legfontosabb: mindig a fiú kezdeményez (félszeg fiúkat bátorítani szabad), de nem akárhol. Ajánlott helyek: bál, uszoda, társasút, könyvtár, munkahely, iskola, Jó Hangulat Klub. Az udvarláshoz szorosan kapcsolódik a széptevés. Eszközei: szépséget (külső és belső) dícsérő szavak, virág, versek stb.
Az udvarlás sokkal több, mint a széptevés. Az udvarlásnak jól elkülönülő szakaszai vannak (voltak?):
A széptevés szóbeli eszköze (szép szavakkal fejezzük ki, ami a másikban tetszik) „veszélyes” is lehet. Előfordulhat, hogy a partner félreérti a bókot és udvarlási szándékra gondol, különösen akkor, ha ő éppen ezt szeretné. Az egyszerűnek és ártalmatlannak tűnő bók (szép szavak) okozta „bonyodalmakért” felelősek vagyunk. Ha ilyen félreértést észreveszünk, érdemes minél előbb tisztázni!
Örvendetes, hogy a Jó Hangulat Klubban ismert fogalom a széptevés. Ez természetes, hiszen a lovaggá ütés egyik feltétele, hogy a lovagok és lovagjelöltek élen járnak a széptevésben. Azért, hogy az élen is maradjanak, állandó gyakorlásra van szükség! Kedves udvarlást elszenvedők vagy nélkülözők! Ha az élenjárásra vonatkozó megállapításomat nem tartjátok igaznak, szóljatok! Ebben az esetben az utolsó bekezdést törlöm.
Amikor az úr lép be először. Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy étterembe, szórakozóhelyre a fiú udvariasan (?) előre engedi a lányt. Az udvariasság valóban megköveteli, hogy a hölgyeket előre engedjük, ha nincsenek kitéve veszélynek és jól ismerik azt a helyet, ahova belépünk.
Milyen veszély leselkedhet a hölgyekre egy étteremben vagy szórakozóhelyen? Bármikor eltalálhatja egy vita hevében elrepülő sörösüveg [1]. Ugyanakkor társunk nem ismeri a helyet, így a helyismeret hiánya is indokolja, hogy az úr lépjen be a hölgy előtt.
Kilépéskor már alkalmazhatjuk a velünk született udvariassági szabályt (feltéve, hogy az előbbi üvegdobálók vitájukat nem az utcán folytatják).
Legyen házifeledat a következő. A hölgy vonatról száll le. Előre engedjük? Mit jelent az udvariasság ebben az esetben? Könnyítésül (?) megjegyzem: a hölgy jól ismeri az állomást.
Ha az előreengedés szabályát nehezen tudjuk megjegyezni, gondoljunk a viccbeli arabra. Ez igen! Feleséged előtted halad a sivatagban, a ti világotokban ez rendkívüli udvariasságnak számít – hangzik a dícséret. Dehogy, dehogy! – legyint az arab – az ember soha sem tudhatja, nincs-e a sivatag aláaknázva!
Szabályok